SHERWOOD,USAAnnuari commerciali , directory aziendali

Magyar nemesség – Wikipédia
A magyar nemességen belül a 16 század második felétől rendszerezve létezik a főnemesi címek használat; Magyarországon fontossági sorrendben csak adományozták a bárói és grófi címeket, melynek az első alacsonyabb ranggal bír; a Magyar Király törvényei és szokásai szerint, ezzel a két címmel, az adományozott összes
A főnemesség | Az újkor (1492-1914) | Sulinet Tudásbázis
A rendi fejlődés időszakában érdekeiben, gazdasági és politikai befolyásában a főnemességtől elkülönülő társadalmi réteg Magyarországi kialakulásában szerepet játszottak a szerviensek, a várjobbágyok és a földbirtokért cserében katonai szolgálatot vállaló szabad elemek
Királyság és főnemesség a középkori Magyarországon
Az intézmények szerepe A mai társadalmat vagyoni kategóriák szerint szokás felosztani, míg a középkor leírásakor ugyanezt bizonyos rétegek vagy osztályok helyettesítették, mint a nemesség – ezen belül esetleg fő- és köznemesség –, a polgárság vagy a jobbágyság
A középkori rendi gyűlések - Érettségi
Külpolitikai kérdések megvitatása – Háború és béke kérdésében való tanácskozás; A rendi gyűlések működése országonként eltérő volt Angliában például a parlament két házra oszlott: a Lordok Házára (főnemesség és főpapság) és a Közrendűek Házára (köznemesség és polgárság képviselői)
Családfaiskola történelmi ismétlés a bárók kutatásához
köznemesség feudális kori jogi fogalom, amely a magyar uralkodó rétegnek a főpapok és a főnemesség után következő harmadik rendjét jelenti a köznemesség rendi szerveződésének országos fórumai a rendi országgyűlések, helyi fórumai a nemesi vármegyék voltak
Mi volt a különbség nemes és nemes között? | MCC Corvinák
Éppen a Jagelló-korban hozták meg azt a törvényt, mely határvonalat húzott a főurak és a köznemesség között, az 1498 évi XXII törvénycikk formájában Ez a katonáskodást érintette, emiatt szükségesnek érzek egy rövid visszatekintést a korábbi időszakokra
45. Luxemburgi Zsigmond fél évszázada és Habsburg Albert . . .
A korban megnövekedett a köznemesség szerepe a nemesi vármegyékben A nemesi vármegye egyszerre működött közigazgatási szervezetként és igazságszolgáltatási fórumként A főbb tisztviselőket (alispán, szolgabírák) a nemesség soraiból választották, feladatkörük kiterjedt a bíráskodásra és az ellenőrzésre